Geleji Katona István művében a 2. kötet 73–74. beszédének, azaz a húsvét után 6. vasárnap (Exaudi) IV. és V. prédikációnak a textusa: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré” (Mt 22,21), ami gyakran teremtett alkalmat a kora újkori prédikátoroknak arra, hogy kifejtsék a véleményüket a világi felsőbbség (a magistratus) jogairól és kötelezettségeiről. Geleji is abból veszi az első beszéd exordiumát, hogy „szükséges a politikusi rend”. A bizonyítás több eleme a Bibliából és az ókori történelemből származik, de hangsúlyosan szerepelnek érvelésében a közelmúlt történelmi példái, magyarországiak és fejedelemségbeliek egyaránt (Báthory András, Basta, Mihály vajda; Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem; a Császár Péter vezette jobbágyfelkelés; Báthory Gábor vagy Bocskai István meggyilkolása stb.). Az előadásomban ezeket a példákat vizsgálom meg az érvelés szempontjából: hogyan kapcsolódnak ezek a bibliai vagy ókori történelmi példákhoz, milyen tartalommal töltik fel az egyházi beszéd logikai és retorikai tereit, vagy segítségükkel hogyan teremti meg Geleji Katona a történelmi kontextust a beszédjének elmondásához. Végezetül azt is bemutatom, hogyan használja fel prédikációjában a politika tudományának például a heidelbergi egyetemen használt tankönyveinek az alapfogalmait.

Minden jog fenntartva.