A honfoglalás korának énekmondóiról nem maradtak fenn közvetlen források, de a különböző tudományterületek – a történettudomány, az irodalom- és a zenetörténet – többé-kevésbé elfogadják egykori létüket. A 16. század előtti kevés információt régen összegyűjtötték már, valódi értelmezésük azonban mintha nem történt volna meg. Ennek pótlása nem pusztán a jelenség miatt lényeges, hanem azért is, mert ha létezett énekmondás, akkor esetleg szállíthatott információkat a magyar múltat írásban rögzítő krónikások számára is. A korai magyar énekmondás kérdését az előadó az őstörténetben régóta használt módszertannal vizsgálja, kutatásai során az írott források mellett a nyelvi, és jelen esetben a zenetörténeti tanulságokat is hasznosítva.

Minden jog fenntartva.