Bessenyei József Lettere di Principi című kötetében közzétett egy rövid, a vatikáni levéltárból (Archivio Segreto Vaticano) származó szöveget, mely Magyarország történetét tárgyalta 1526 és 1529 között. A szöveg kétségkívül Szapolyai-barát szellemben íródott és bár szerző és évszám nem volt feltüntetve, Bessenyei a munkát 1532-re datálta és Verancsics Antalnak tulajdonította a művet. Az erősen rongált és így több helyen bizonytalan olvasatú kéziratnak azonban létezik egy másik változata is. Ez utóbbit a vatikáni könyvtár (Biblioteca Apostolica Vaticana) őrzi, és az ASV-változatnál lényegesen jobban olvasható tisztázat. Bár szerző ezen sincs feltűntetve, a BAV-változat alapján az olvasati hibák és hézagok pótolhatók. Ennél is fontosabb azonban, hogy bécsi levéltári kutatásaim során olyan forrásokra bukkantam, melyek összefüggésben hozhatók a vatikáni irat keletkezésével. Előadásomban azt szeretném bizonyítani, hogy az újabb források tükrében a rövid történeti összefoglaló keletkezése korábbra, 1530 első hónapjaira tehető, szerzője pedig majdnem bizonyosan nem Verancsics, hanem Mohács krónikása, Brodarics István. Ha az attribúció megállja a helyét, elmondhatjuk, hogy a Historia verissima mellett Brodarics nevéhez köthető a Mohács utáni polgárháborús időszak bár rövid, de legelső történeti értékű összefoglalása is.

Minden jog fenntartva.