A királynő és a szolgálóleány

,,A matematika a tudományok királynője és szolgálóleánya." Mit jelentett ez az évezredek során, és mit jelent ma? Lehetnek-e érvényesek ma is azok a paradigmák, amelyeket két és fél évezrede alakítottak ki az ókor nagyjai: Püthagorász, Thalész vagy Euklidész? Mi a matematika fejlődésének fő hajtóereje: belső logikája, vagy széleskörű alkalmazásai? Eszközöket alkot-e a matematikus, vagy a természet és gondolkodás meglévő törvényeit fedezi fel? Ezekre a kérdésekre régóta és sokan keresik a választ, és én sem tudok olyan feleletet adni, amit akárcsak a saját gondolkodásomban teljesnek tekintenék. Csak arra tudok vállalkozni, hogy a matematika alkalmazásainak és mai kihívásainak néhány példáján keresztül bemutassam, hogy milyen változatos a matematikai tevékenység: néha az alkalmazások adják a fő hajtóerőt, például a fizika a 17.-18- században, vagy az informatika az elmúlt évtizedekben. Néha belső logikája kényszeríti a matematikát olyan fejlődésre, ami aztán megdöbbentő módon készen áll a más tudományokban való alkalmazásokra, mint például Bolyai és Lobacsevszkij nem-euklidészi geometriája, ami a görbült terek Riemann-féle elméletén keresztül a relativitáselmélethez vezetett. Napjaink nagy kihívása a nagy rendszerek és hálózatok megértése, amiben a matematika sok, korábban távolinak tekintett ága kapcsolódik össze". (Lovász László)

All rights reserved by Hungarian Academy of Sciences and NIIF Institute. Further web publication and any commercial use are prohibited! For all other usage must be authorized by copyright owner(s).

Recording date: 2010-11-03 11:00:00
Upload time: 2010-11-17 09:48:52

Loading...