Olthévíz a 16. századra szinte teljes egészében unitárius falu lett, ahol a Bethlen családnak is voltak birtokai. Teleki Józseffel kötött házassága után Bethlen Kata itt alapított református egyházat és iskolát. Ennek írásos és iparművészeti nyomai egyaránt a patróna egyháztámogató tevékenységét örökítették meg, és a textíliák és egyéb klenódiumok kiemelten fontos hordozóként jelentek meg a református közösségben, annak kialakításában. A reformáció megjelenésének, majd 1727-től a református lelkész állandó jelenlétének köszönhetően egyre több unitárius tért át, ahogyan arról a Iubar Solis Iustitiae is tudósít. Bethlen Kata templomot alapított, amelyet többször is úrvacsorához szükséges felszereléssel és könyvekkel látott el. Előadásomban egy 1735-ben adományozott táblás rece abroszt kívánok alaposabban megvizsgálni, feltárni jelentőségét az olthévízi közegben. Hogyan érthető a rajta megjelenő minta, anyaga és díszítettsége? Milyen üzenetet hordozott a templom terébe kerülve? Mit jelentett egy olyan református közösségnek, ahol a hívek jelentős része unitárius volt korábban? Hogyan hatott a hívekre, volt-e közösségteremtő funkciója?

CC-BY-NC-ND 2.5-ás magyar licenc alatt. http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/