Közismert, hogy a hazai avantgárd születése az első világháború második évére, 1915-re esik: véletlennek tekinthetjük-e, vagy – éppen ellenkezőleg – nagyon is megmagyarázható eseménynek? Hogyan függ ez össze a közéleti kérdésekben is véleményt formáló értelmiségen belüli polarizációval? Milyen a magyar értelmiség háborúhoz való viszonya, és ezen belül milyen az avantgárd értelmiségé? Hogyan gondolkodott ez utóbbi a háború mellett az irodalom és a művészet társadalmi szerepéről, illetve milyen volt a kapcsolatuk a többi irodalmi-művészeti csoportosulással? Az előadás az avantgárd lapok 1918 végéig tartó működését vizsgálva nemcsak a háborús mobilizáció elutasítása és a tartalom közötti összefüggésekre mutat rá, hanem arra is választ keres, milyen helyekhez kötődtek, és milyen hálózatokhoz kapcsolódtak ezek a lapok.