Zrínyi Ilona (1649–1703), a Thököly-felkelés során a munkácsi várat a császári sereggel szemben védelmező „amazon” alakja a 19. század elejétől kezdődően a nemzeti függetlenség eszméjét megtestesítő szabadságharcos hőssé vált a magyar történeti emlékezetben. A reformkor óta számos történetírói mű, irodalmi feldolgozás és képzőművészeti alkotás formálta alakját mitikus hősnővé, a nemzet szabadságáért folytatott küzdelem allegorikus nőalakjává. A „nemzet nagyasszonyának” képi reprezentációja a kollektív emlékezetben elsősorban ahhoz a festményhez kapcsolódik, amelyet 1884 óta a Történelmi Képcsarnok őriz. Az ifjú fejedelemasszonyt előkelő öltözékben, gazdagon felékszerezve ábrázoló kép az elmúlt másfél évszázad során számos kiállításon és kiadványban megjelent, így Zrínyi Ilona ikonikus képmásává vált. A kép, amely a Nemzeti Múzeum jelenlegi állandó történeti kiállításán is szerepel, az elmúlt másfél évszázad során tehát elválaszthatatlanul összeforrt a „hőslelkű” fejedelemasszony emlékezetével. Az újabb kutatások azonban arra derítettek fényt, hogy a festmény valójában nem Zrínyi Ilonát ábrázolja. Az előadás felfedi az ábrázolt kilétét, és bemutatja azt a „jelentésváltozást”, amelynek révén ez a portré Munkács hősnőjének képmásává vált.

Minden jog fenntartva.