A települési címerek kialakulása és szabályai. A címer részei: a címerpajzs (pajzsformák) és a címer külső díszei (oromdísz, vagy sisakdísz, pajzstartók, növényi koszorúk, címer alatti szalag). Címerképek (pl. valóságos és képzeletbeli élőlények, természeti képződmények, ember alkotta tárgyak). A települési címerek reneszánsza: az 1949-es kommunista hatalomátvételt követően betiltották a települési címereket, majd a rendszerváltást követően hazánkban újra megszülettek a települések „régi-új címerei”. Az előadó 1994-2003 között 22 településnek alkothatta meg a címerét. A Szárliget (a huszonharmadik) település az óta Komárom – Esztergom megyéhez tartozik. Valamint visszarajzolta Alap címerét a község eredeti viaszpecsét lenyomata alapján. Szászi József által alkotott fejér megyei címerek: Alsószentiván, Bakonykúti, Balinka, Bodmér Csókakő, Csór, Fehérvárcsurgó, Igar, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Kőszárhegy, Lovasberény, Nadap, Nádasdladány, Nagyveleg, Pákozd, Pátka, Sáregeres, Sukoró, Vereb, Zámoly és Zichyújfalú. Néhány további, pozitív példa a Fejér megyei települési címerek közül.

A címergrafika Deák Mercédesz, készítette. Az előadás forrása: a ,,Fejér megye címerei" című, korábbi Lánczos K. és Szekfű Gy. Ösztöndíjon nyertes tanulmányom (Székesfehérvár, 2007.)